A buszon
27 éves vagyok Foglalkozásom miatt rendkívül sok időt töltök magányosan. Párkapcsolatra szinte alig marad időm, ezért nagyon kifinomultak az érzéseim a nők iránt. Egy apró huncut mosoly is óriási értéket képvisel számomra.
Szeretném veletek megosztani az egyik ilyen értékes történetet.Az egész egy fülledt júliusi nap estéjén történt. Vegyes érzésekkel indultam hazafelé a munkahelyemről egy fárasztó nap után. Egész jól haladtam a munkámmal de még mindig akadtak hibák a programba melyen dolgoztam. A nap már kezdett nyugovóra térni de még mindig lehetett érezni a sugarak forró ölelését. A buszra vártam, s közben figyeltem leendő utastársaimat. A férfiak többségét ing, nyakkendő még a nőket lenge nyári ruha vagy már - már áttetsző fehér blúz jellemezte. Na és persze voltak gyerekek irigylésre méltó energiával felvértezve akik csak a játékkal voltak elfoglalva. Annyira vágytunk a felüdítő hűs szellőre, mint sivatagi vándor egy pohár jéghideg limonádéra. Olykor egy - egy szellő érintése szemmel láthatóan felborzolta a már szinte sistergő testeket. A férfiak nyakkendőjük lazításával próbálták meg testüket minél több frisslevegőhöz juttatni. A nők a blúz gombjait oldották ki sorra. A mellek már szemtelenül domborodtak ki a megnyílt blúzokból, a férfiak nem kis örömére. Na és a gyönyörű mellbimbó, mely a szellő izgató tapintása miatt dudorodott ki. Mmmm… Szinte fizikai fájdalmat okoz számomra ezek érintésének hiánya. Eközben megérkezett a busz. Ki - ki elfoglalta ülő illetve állóhelyét.
Áramló meleg és enyhén felfokozott szexuális feszültség volt jelen a buszon. Voltak nők akik átadták magukat ennek az érzelem kavalkádnak. Kiemelnék közülük egyet. A haja többnyire szőke de itt - ott vöröses melír látható. Gyönyörű a harmónia az arca és a teste között. Na és a kora??? A legszebb, amikor virágzik a nő. Ő is ahol csak tudta, megnyitotta egyszerű kis nyári ruháját, hogy minél jobban átjárja a szellő. Így hol a melléhez, hol szikrázó combjai közé nyertem bepillantást a másodperc tört része alatt. Csodálatos pillanatok voltak ezek. Úgy gondolom ez nem kukkolás, mert ugye bár alkalom szüli… Persze ő is észre vette, hogy figyelem mégis mindketten úgy tettünk mint aki az utazás fáradalmaival és a nagy meleggel küzd. Legnagyobb megdöbbenésemre ő még ennél is merészebb volt mert még rá is tett egy lapáttal. Ahogy ott ült, s a szoknyája épp csak térd alá ért… egyik kezével végig simította a combját, hogy az izzadság cseppeket letörölje rafináltan combközépig húzta a szoknyáját. ugyan így a nyakánál. Látta rajtam, hogy gyönyörködöm a feltáruló látványban. Ez mindkettőnknek jólesett. Itt mintha kicsit felgyorsultak volna az események. Lelki szemeinkkel már meztelennek láttuk és iszonyúan kívántuk egymást. Méterekre voltunk egymástól mégis oly szorosan összefonódtak érzéseink. Valóságos örömmámorban utaztunk hosszú órákon át, pedig csak tíz perces utazás volt. Neki köszönhetem, hogy ekkorra már el is felejtettem a nap fáradalmait és csak az érzéseimmel törődtem. Utam végére (ellentétben eddigi utazásaimmal,) Csupa pozitív energiával voltam feltöltve. Azon az estén ezzel a csodálatos érzéssel aludtam el. Még a másnapomra is ki hatott. Egészen felvillanyozódtam. Ma is tucatnyi érzést indít el bennem a felmerülő emlékkép.
Ez volt az én egyik csodálatos élményem.
UI: Ne ítéljétek el a lányt és engem se mert semmi rosszat nem tettünk, és mégis… ; - )
Filed under: Zoli
Leave a Reply
You must be logged in to post a comment.