G-pont: Izgató kételyek

                        
 
Szerzõ: Dr.Zengõ

A valóság azonban ennél némileg összetettebb. „A bizonyítékok túlságosan halványak ahhoz, hogy támogassák a G-pont meglétét” – írja még korábban egy tanulmányában Terence M. Hines, a tengerentúli Pleasantville Egyetem professzora.

A G-pont – ahogy azt minden kellõen felvilágosult egyén tudja – a vagina elülsõ részében leledzõ roppant erogén zóna, amely nevét Ernest Grafenberg orvosról kapta, aki egy 1950-es cikkben jött elõ a felfedezéssel. A tanulmányában a derék orvos nemcsak azt állította, hogy az említett erogén testrész segít a nõi szexuális problémáinak leküzdésében, de azt is, hogy néhány hölgy képes folyadékot ejakulálni egy húgycsõben megbúvó mirigy által, amely mûködésében megfelel a férfiak prosztatájának.

Igen ám, de Grafenberg soha nem beszélt „pont”-ról. Sõt, senki sem beszélt 1984-ig, amíg a kaliforniai Bantam Del kiadó meg nem jelentette a több szerzõ által jegyzett könyvét The G-Spot and Other Recent Discoveries About Human Sexuality címmel. És amit a kiadó marketingesei kitaláltak jól hangzó könyvcímnek, hihetetlenül bejött. A G-pont kifejezést egyre többen átvették, egyre jobban beszivárgott a nyelvbe, az egész nyugati kultúrába, úgy, hogy az embereknek igazából fogalmuk sincs az eredetérõl.

Grafenberg eredeti cikkében az áll, hogy a nõi testben nincs olyan pont, amelyet szexuálisan ne lehetne ingerelni. A vagina említett elülsõ része csak egy a több száz ilyen helybõl. A G-pont azért kapott kiemelt figyelmet, mert az évek folyamán akarva-akaratlanul összemosódott a doktor „nõi prosztata” felfedezésével.

Mellesleg többen ez utóbbi állítást is vitatják, mondván eddig semmiféle biológiai igazolást nem találtak, ami mégiscsak furcsa az elektro-mikroszkópok világában. Olyan, mintha azt mondanánk, tudjuk, hogy van ám egy földrész Európa és Amerika között, de eddig még nem sikerült megtalálni.

Dr.Laura Berman, a Kalifornia Egyetem szexualitással foglalkozó kutatónõje a nõk szempontjából fejtette ki a témáról a véleményét a WebMD számára. Szerinte a G-pont kérdését az orgazmus felõl célszerû megközelíteni. Az igaz, hogy a mindkét típusú orgazmusra képes nõk képesek megkülönböztetni a hüvelyi és klitorális orgazmust, de a kettõ közötti különbséget a témában csak elméletileg részt vehetõ férfikollegák túlozzák el. „Az orgazmus csak orgazmus” – mondja a doktornõ. Ez azt a feltételezést támasztja alá, hogy könnyen lehet, a nem egy kitüntettet pontról van, hanem a hüvely, a húgycsõ, a csikló és G-pont együttes mûködésérõl - esetleg idegkötegrõl -, amelyek izgatás hatására a péniszhez hasonlóan vérrel telítõdnek, s elvezetnek az orgazmusig.

Így vagy úgy, az biztos, hogy más emberi szervekhez képest roppant keveset tudunk az emberi szexualitásról, pontosabban arról, hogyan, miként és miáltal jövünk szexuális izgalomba.

Olyannyira, hogyha valaki írna egy könyvet, mondjuk azzal a címmel, hogy „F-pont”, azt állítván, hogy a nõi fül bizonyos pontját ügyesen simogatva orgazmust lehet elérni, a nõk néhány százaléka lelkesen nyugtázná: „Pont ez az, ami velem történik”